Budakeszi-Makkos Mária, Pest m.: helyi Szűz Mária-búcsújáró hely. - Már a 18. sz: tiszteltek itt egy tölgyfára helyezett Mária-képet, amelyen a Szűzanya homloka vérezni kezdett, amikor egy hitetlen ember kővel megdobta. A képet Traub János látomása és csodás gyógyulása emlékére Falkoner József festette (az itáliai Re városában őrzött Vérehullató Mária-kép másolata; a hagyomány ennek legendáját vette át). A csodás gyógyulások miatt 1737: Acsády Ádám pp. engedélyezte a kép tiszt-ét. Az 1731: letelepült trinitáriusoknak 1762-68: rházat és tp-ot épített a Zichy család, s a kegykép a tp. főoltárára került. A sztély mennyezetképét 1768: Falkoner Ferenc festette. Búcsúkiváltságait 1778: kapta VI. Pius p-tól. 1785: a r. feloszlatásakor a kép a budakeszi plébtp-ba került. 1947: vitték vissza. A kegyhelyet 1938-50: és 1989-től a szerviták látják el. Főbúcsúja, Fogolykiváltó Boldogassz. (IX. 24.) a trinitáriusoktól ered. Főleg bpiek és Bp. környékiek látogatják minden Mária-ünnepen és hétvégeken. - Harangjait 1925: (2 db 42 kg), 1945: (45 kg) Szlezák László öntötte. Org-ját (2/7 m/r) 1898: a keszthelyi zsinagóga számára az →Országh gyár építette, 1960: Tóth János ~ra telepítette, 1990: Solti József átépítette. B.G.

Jordánszky 1863:76. - Bonomi Jenő: Az egyh. év Budakeszi nyelv- és szokásanyagában. Bp., 1933. - Fallenbüchl 1940:163. - Bodor 1944:60. - Varga Géza Ernő: Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete és Makkos Mária. Bp., 1947. - Garas 1955:163. - Patay 1982. - Szenthelyi 1988:26.